Ebben az évben úgy döntöttünk, hogy nem csapunk nagy külföldi nyaralást, hanem elmegyünk valahova belföldön a legközelebbi barátaimmal. Próbáltunk összeegyeztetni egy mindenkinek megfelelő időpontot, de ez hat dolgozó emberrel nem annyira egyszerű, így végül csak négyen mentünk el. Rajtam kívül még két barátnőm és egy barátom jött, és már mindannyian legalább 10 éve ismerjük egymást. Végül amellett tettük le a voksunkat, hogy egy apartmant béreljünk ki a Balaton környékén. Általában nem vagyunk túl válogatósak, de most úgy döntöttünk, hogy megadjuk a módját a nyaralásnak, és egy kicsit drágább, de nagyon jól felszerelt szálláshelyen fogjuk eltölteni a nyaralásunkat.
El is jött az utazás napja. Az odaút és a becsekkolás zökkenőmentes volt, mehettünk felfedezni a szálláshely adta lehetőségeket. Az apartman valóban megérte a pénzt, amit kifizettünk érte: volt légkondi, plazma tévé, minibár, mindennel felszerelt konyha és a teraszról kilépve még medence is, arra az esetre, ha a Balaton nem lenne elég. Mivel mind fáradtak voltunk az út miatt, úgy döntöttünk, hogy az estét otthon töltjük, és maximum a medencéig tesszük ki a lábunkat.
Elég jól telt az este, de egy idő után feltűnt, hogy Andi nevű barátnőm mintha kicsit furcsán viselkedne. Egy üveg bort bontottunk csak fel, de ő mégis egyre és egyre kevésbé tűnt józannak. Nem úgy ismertem Andit, mint aki ennyi italtól már becsiccsentene, úgyhogy puszta kíváncsiságból belenéztem a minibárba, és meghökkenve láttam, hogy félig már ki is ürült. A kis röviditalos üvegeknek a jó része már eltűnt. Végül a konyhai kukában találtam meg őket, üresen. Nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni Andit, és számon kérni rajta, hogy mi lett a töményitalokkal, és miért döntött úgy, hogy neki mindenképpen szüksége van rájuk, ezért inkább vártam a következő napig.
Végül is nem nekem kellett szóba hozni a történteket, ugyanis a barátunk, Dávid odajött hozzám reggel, és megkérdezte, hogy ugye nekem is feltűnt Andi viselkedése az este. Ekkor elmondtam neki, hogy megtaláltam a minibár tartalmának egy jó részét a kukában, üresen. Érdemes tudni, hogy mivel elég közel laknak egymáshoz, Dávid jóval gyakrabban találkozik Andival, néha még munka után együtt is vacsoráznak. Elmesélte, hogy Andi nagyon gyakran túllő a célon az ivással, és hogy egyre aggasztóbb a helyzet, mivel kezdődő alkoholizmus jeleit lehet már rajta látni.
Eléggé elszomorított, amit Dávid mondott, és egész nap másra sem tudtam gondolni. Amíg a többiek fürdőztek, én a parton olvasgattam. Az előző este történtek, és a Dávid által elmondottak pedig arra késztettek, hogy kicsit utánaolvassak az alkoholizmus jegyeinek. Ekkor találtam meg ezt a cikket: felepulok.hu/blog/13-az-alkoholizmus-fokozatai-hol-kezdodik-valojaban-az-alkoholbetegseg
Elszomorított, amit a cikkben olvastam, ugyanis a szinten tartó alkoholbetegekről szóló fül alatt leírtakból ráismertem Andira. Általában ő is szereti alkohollal jutalmazni magát, vagy ha valami pozitív történik vele, azt közös ivászattal megünnepelni. És bár nem olyan gyakori, hogy részegen látjuk őt, az még nem jelenti azt, hogy nincsen semmi probléma. Nem csak az alkoholfüggő, aki egyfolytában részegen fetreng. Andi valószínűleg tegnap azért lépte túl a tolerancia szintjét, mivel nyaraláson van, így elengedhette magát.
Kicsit tovább keresgéltem azon az oldalon, ahol a felepulok.hu/blog/13-az-alkoholizmus-fokozatai-hol-kezdodik-valojaban-az-alkoholbetegseg cikket találtam, és, mint kiderült, a Felépülők Központhoz tartozik, akik egy profi 28 napos programot hoztak létre azért, hogy az alkohol miatt bajba jutott embereken segíthessenek. Az ott dolgozó szakemberek, és tapasztalati munkatársak pedig már mind vagy maguk is átestek a betegségen, vagy pedig valamelyik közeli hozzátartozójukon keresztül ismerkedhettek meg az alkoholizmus okozta súlyos gondokkal. Az alkoholizmus nem csak egyes embereket tehet tönkre, hanem egész családokat. Olyan emberek is áldozatául eshetnek, akikről nem is gondolnánk.
Az alkoholizmus kezelését minél előbb érdemes elkezdeni. Jobb esetben a beteg már maga rádöbben, hogy valami nincs rendben. Először neki kell belátnia, hogy egy kemény problémával küzd. Csak ezek után tud segítséget kérni, és csak ekkor tud felépülni a betegségből. Beszélgettünk erről a későbbiekben Dáviddal is. Hamarosan le kellene ülnünk Andival, és beszélni vele arról, hogy nem szabad simán elmenni a függősége fölött. A mindennapos ivás ugyanis lassú, hosszan tartó leépüléshez vezet, és mi nem szeretnénk ezt végignézni. Nem szeretnénk Andit egyből elvonó kúrára küldeni, csak szeretnénk, ha kicsit tudatosabb lenne. A biztonság kedvéért azért elmentettem a Felépülők honlapját, és észben fogom tartani az általuk nyújtott szolgáltatásokat.