A szokásos éves ausztriai kiruccanásunkra tartottunk a hétvégén – most, hogy végre újra lehet – és persze megint rettentően megihletett a táj. Imádom persze azt a szállodát is, ahová menni szoktunk, mert a szaunától kezdve minden van, de ezek a picike alpesi kunyhók is mindig nagyon a szívem csücskei voltak. Mikor ezen a környéken autózunk mindig belém hasít a gondolat, hogy nekünk is kéne otthonra napelemet telepíteni, el is kezdtünk megint erről beszélgetni a családdal.
A napelem ár bizony továbbra sem mondható komolytalan összegnek – pontosan tudom, nagyjából évente újra végignézem a piacot – azonban a fogyasztók egyre szélesebb körű átcsoportosíthatóságával azt gondolom, hogy egyre hamarabb megtérülhet a belefektetett összeg. Meg hát valójában azt is tudni kell, hogy általában nem maga a napelem a drága, nem konkrétan az az eszköz, ami ott ül a tetőn és nyeli be a napsugarakat, hanem minden, ami ahhoz feltétlenül szükséges, hogy ezt hasznosítani is tudjuk a háztartásunkban. Így például egy jó minőségű inverterre is mindenképpen be kell ruházni.
De ha egy nagyot visszalépek arra is igaz, hogy nem maga az eszköz drága, hanem az, míg felkerül a helyére. Tehát például ha a tetőszerkezetet meg kell erősíteni, netán a burkolatát is le kell cserélni, rögtön ott tarthatunk, hogy milliókat kell kiperkálnunk és az, amiért az egészet csináljuk még csak a tulajdonunkban sincs. Hasonló a helyzet, hogyha a villamos hálózat van lepukkanva, csak akkor abba kell önteni az aranytallérokat. Hol van még ehhez képest bármilyen napelem ára… Azt hiszem idén is tovább napolódik még ez a kérdés, talán majd jövőre…